Eseménynaptár

2012. május

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

Piac

A 2011-es esztendőben a magyarorsz�gi biztos�t�k 433 milli�rd forint �letbiztos�t�si d�jbev�telt �rtek el. Komoly teljes�tm�ny, de messze a re�lis �rt�k alatt...
Magyarorsz�gon k�zel 2 milli� �letbiztos�t�si szerződ�s van hat�lyban. Megfelelő lenne, ha a sz�muk el�rn� ak�r a 4 milli�t is...
Szlov�kia. A legjobb �letbiztos�t�si �v 2008. A befizetett d�j m�rt�ke 1.1 milli�rd euro/�v (cca. 300 milli�rd forint/�v), a lakoss�g sz�m�t alapul v�ve jobb, mint a magyarorsz�gi hasonl� adat. A szerződ�sek jelentős r�sze 2009 előtt sz�letett.
Rom�nia. A legjobb �letbiztos�t�si �v 2008. Egy �v alatt �letbiztos�t�si d�jk�nt 1,9 milli�rd lej/�v, azaz 135 milli�rd forint/�v ker�lt befizet�sre. A lakoss�g sz�ma a magyarorsz�ginak t�bb, mint k�tszerese...
Rom�ni�ban 5,364 milli� nyugd�jast tartanak nyilv�n, az �tlagnyugd�j �rt�ke 722 lej (49.096 forint). 2010 �ta be vannak fagyasztva az �regs�gi j�rand�s�gok! NYUGD�JEMEL�SI STOP!
A legjobb �letbiztos�t�si �v Magyarorsz�gon a 2007-es �v volt, amikor a biztos�t�khoz k�zel 510 milli�rd forint ker�lt befizet�sre egy �v alatt...
A nem-�letbiztos�t�si piac: A d�jbev�tel t�bb mint 80%-a az �t legnagyobb piaci szereplőh�z k�thető (Allianz, Generali, Aegon, Groupama, Uniqa)
A hazai �letbiztos�t�si piac erősen koncentr�lt, az �sszes�tett d�jbev�tel k�tharmada az �t legnagyobb piaci szereplőh�z k�thető (ING, Generali, Aegon, Allianz, CIG)
Az elm�lt 10 esztendőben az egy napt�ri �v alatt az �letbiztos�t�sokra befizetett d�jak m�rt�ke t�bb, mint megk�tszereződ�tt. A k�vetkező 10 esztendőben hasonl� tendencia v�rhat�.
Ausztria. Az �regs�gi nyugd�j �tlagos �sszege 1096 eur� (cca. 330 ezer forint), ez az akt�v kori kereset 80 sz�zal�k�t teszi ki, j�val meghaladva az OECD-orsz�gok 59 sz�zal�kos �tlag�t.
Franciaorsz�g. A franci�k nyugd�jk�nt �tlagosan brutt� j�vedelm�k 54 sz�zal�k�t kapj�k meg. Az �llami p�nzt�rb�l a f�rfiak �tlagosan havi 680 eur�s (210 ezer forintos), a nők 530 eur�s (163 ezer forintos) �sszegre sz�m�thatnak.
Hollandia. Jelenleg egy egyed�l�ll� nyugd�jas havi 1035 eur�t kap �llam p�nzből minimum, de a sz�m�t�sn�l figyelembe veszik h�zast�rsa j�vedelm�t is. A m�sodik �s harmadik pill�rből hozz�f�rhető j�rand�s�ggal egy�tt azonban ez az �sszeg a sokszoros�ra is emelkedhet.
Nagy Britannia. A brit �llami alapnyugd�jat minden p�nz�gyi �v kezdet�n, �prilisban emelik egy �sszetett, infl�ci�s kiigaz�t�ssal sz�molt index alapj�n. Az egy�ni �llami alapnyugd�j a jelenlegi, 2011�2012-es p�nz�gyi �vben heti 102,15 font (37 ezer forint).
Lengyelorsz�g. M�g az elm�lt �vtized elej�n a minim�lnyugd�j re�l�rt�k az �tlagfizet�s 30, jelenleg csak 22 sz�zal�k�t teszi ki, t�z �v m�lva pedig a 15 sz�zal�k�ra fog m�rs�klődni.
A k�z�p- �s kelet eur�pai (KKE-10) orsz�gok �tlagos biztos�t�si penetr�ci�ja (d�jbev�tel/GDP) az eur�pai biztos�t�si piac eg�sz�re sz�m�tott 8,9 %-t�l messze elmarad, 2009-ben 3,3 % k�r�l alakult. Magyarorsz�g: 3,2 %
Az EU-tagorsz�gok biztos�t�inak befektet�sei �sszesen 6 506 milli�rd eur�t tettek ki 2009 v�g�n. A k�z�p-kelet eur�pai (KKE-10) tagorsz�gokban a teljes eur�pai befektetett �llom�ny r�szesed�se 1%.
Szak�rtők szerint a nyugd�jreformok v�rhat�an m�g nagyobb teret nyithatnak a unit-linked piacnak szerte a fejlett vil�gban.
A UL biztos�t�sokkal az �letbiztos�t�si term�kek az �gyfelek sz�m�ra �tl�that�bb� v�ltak, nagyobb �s �jfajta lehetős�geket k�n�ltak a befektet�si portf�li� megv�laszt�sa �s v�ltoztat�sa tekintet�ben, de cser�be nagyobb felelőss�get is raktak az �gyfelek v�ll�ra.
EU. 2001 v�g�re az �letbiztos�t�k �ltal eladott unit-linked szerződ�sekhez tartoz� eszk�z�llom�ny �rt�ke 1020 milli�rd eur�ra volt tehető, ami a nyugat-eur�pai GDP 11%-�t tette ki.
A unit-linked szerződ�sekhez tartoz� d�jbev�tel ar�nya a teljes �letbiztos�t�si d�jbev�telen bel�l (Nyugat-Eur�p�ra kalkul�lva) 1997-ben 21% volt, m�g ez az ar�ny 2001-re m�r 36%-ra emelkedett.
A unit-linked biztos�t�sok kialakul�sa az 50-es �vekben Angli�ban kezdőd�tt, de szerte a vil�gban ink�bb csak a 80-as, 90-es �vekben terjedtek el. A 90-es �vek v�g�re m�r vezető szerepet t�lt�ttek be a Nyugat-Eur�pai h�ztart�sok p�nz�gyi megtakar�t�si terveiben.
Magyarorsz�gon 2012. janu�r elsej�vel tulajdonk�ppen megszűnt a t�rsadalombiztos�t�si rendszer. Az �llam nem szavatolja a nyugd�jrendszert az alkotm�nyban (nincs ilyen fejezet). Azaz a gener�ci�kon �t�velő felelőss�gv�llal�s gyakorlatilag megszűnt...
Magyarorsz�gon az �tlagos (�sszes, teh�t �letbiztos�t�sokkal egy�tt sz�m�tott) biztos�t�si k�lt�s 300 eur�, m�g Ausztri�ban 2000 eur� felett van.

Tőkek�pz�s felsőfokon

2012. A nagy felismer�sek �ve! A felelőss�gteljes hossz�t�v� d�nt�sek megerős�t�se, de nem �gy, �s nem olyan m�don, ahogy azt a nagy p�nz�gyi v�ls�got megelőzően megval�s�that� volt. Azaz �ngondoskod�s, tőkek�pz�s, hozammaximaliz�l�s IGEN! IGEN! IGEN! De NEM �vtizedekre konzerv�lva a v�ltoztathatatlans�gban. Hanem rugalmasan, korszerűen, okosan, �s egyszerűen... Garant�ltan �s kisz�m�that� m�don.

SINUS POSTAFIÓKOK

Felhasználó név (username):

egyéni sinus e-mail cím

Jelszó (password):

egyéni és egyedi jelszó

Az elszámolásokat

a személyes sinus e-mail címekre küldjük.

infoSINUS bejelentkez�s

Felhasználó:	Jelszó:

A SINUS Központi Iroda

H-1149 Budapest, Róna u. 99.

Nyitvatartás:

Hétfőtől csütörtökig: 09,00 - 17,00 Pénteken: 09,00 - 14,00 Szombat - Vasárnap: zárva

Mottó: „Aki a küszöb alatt érkezik, ott is fog távozni.”

Ingyenes SINUS Mobil:

+36 70 949 4177

+36 70 949 4188

Internet:

e-mail: info@sinus.hu

skype: SINUS-INTERNATIONAL

WEB: www.sinus.hu

Nagy Júlia / 18-as mellék

nagyj@sinus.hu

Csástyu Ágnes / 14-es mellék

csastyua@sinus.hu

Barnácz Anita / 13-as mellék

barnacza@sinus.hu

Nagyobb térképre váltás

Az iroda a SINUS Vezetőségének döntése alapján csak munkatársi felügyelettel látogatható.

MNB árfolyam:

Kiemelt h�rek