KÖSZÖNJÜK 2009.!
Kedves Leendő Támogatónk!
Amennyiben támogatni akarod egyesületünk működését kérünk, hogy figyelmesen olvasd végig az alábbi tájékoztató anyagot, amelyből kiderül, hogy a személyi jövedelemadód amúgy is felajánlható 1 százalékát milyen formában tudod eljuttatni - reményeink szerint - a ProSinus S.E. számára. Minden esetre előre is köszönjük a támogatásodat!
Rendelkezés az adó (SZJA) 1 százalékáról (a gyakorlati tudnivalók)
A ProSinus S.E. adószáma: 18191066-1-42.
Ezen adószám ismerete a rendelkezés gyakorlásához nélkülözhetetlen. És most nézzük a konkrét lépéseket:
1. A rendelkező nyilatkozat kitöltése. Az adószámhoz a ProSinus S.E. adószámát (18191066-1-42) kell beírni!
2. A rendelkező nyilatkozaton leírtaknak megfelelően egy borítékba kell elhelyezni magát a rendelkező nyilatkozatot és a borítékra fel kell tüntetni az adózó nevét, címét és adóazonosító jelét. Íme egy minta:
3. Le kell zárni a borítékot, majd a lezárásnál alá kell írni a leragasztásnál! (Nehogy illetéktelenül feltépje valaki később!)
4. A zárt borítékot egy másik borítékba helyezzük (nagyon izgalmas!), amelyre az illetékes regionális APEH igazgatóságot tüntetjük fel címzettként, majd ezután ezt a borítékot is lezárjuk.
5. A borítékot feladjuk egy postafiókban (Posta kereső). Köszönjük!
Rendelkezés az adó (SZJA) 1+1 százalékáról (a háttérinformációk)
PRO SINUS SPORTEGYESÜLET a közgyűlés által elfogadott alapszabálya szerint 2006. május 27-én alakult. A Fővárosi Bíróság 12.Pk.Pk. 60.240/2006/5 számú végzésével a PRO SINUS Sportegyesületet 12100. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. A bíróság egyidejűleg a szervezetet a végzés jogerőre emelkedésétől kezdődően közhasznú szervezetté minősítette. A Fővárosi Bíróság végzése 2006. augusztus 16. napján jogerőre emelkedett.
A sportegyesület több mint két éve alakult, az alakulását követően folyamatosan működik, anyagi gazdasági helyzetét, cél szerinti működését lényegesen javíthatja az a lehetőség, amit a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. Törvény (a továbbiakban: Szjftv) biztosít a közhasznú szervezetek számára.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználását, az eljárás szabályait több jogszabály, így a személyi jövedelemadóról, és az adózás rendjéről szóló törvények is rendezik.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 45. §-a rendelkezik arról, hogy a magánszemély az összevont adóalapja után befizetett adójának egy százalékát - külön törvényben (1996. évi CXXVI.) meghatározott módon és feltételek szerint - az általa megjelölt kedvezményezett részére engedményezheti.
A magánszemélyek rendelkező nyilatkozatot az adóbevallási csomagjukban elhelyezett, vagy - munkáltatói elszámolás esetén - a munkáltatónak átadott külön zárt borítékban tehetnek, azzal, hogy a munkáltató ezt az év végi munkáltatói adóelszámolással kapcsolatos adatszolgáltatás részeként zárt csomagban továbbítja az adatszolgáltatás szerint illetékes adóhatóság részére. A borítékon pedig fel kell tüntetni a rendelkező magánszemély nevét és az adóazonosító jelét.
A nyilatkozattétel (a kedvezményezés) feltétele a magánszemély oldaláról az, hogy az adott évi összevont adóalapja utáni adót ténylegesen befizesse.
Az Szjftv. feltételei:
A 1996. évi CXXVI. Törvény (Szjftv.) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény szerint:
A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának
a) egy százalékáról a 4. §-ban,
b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban
meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.
A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni a kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.
A kedvezményezett meghatározása:
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. Törvény 4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:
aa) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezet, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel a bíróság jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;
Ezen feltételnek a PRO SINUS SPORTEGYESÜLET megfelel.
A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) önadózással, munkáltatói, adóhatósági adó-megállapítás útján, elektronikus úton, és postai borítékban juttathatja el az adóhatóságnak:
1.) önadózás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve. Határidő: az adóévet követő év május 20-áig.
2.) munkáltatói adó-megállapításnál a vonatkozó nyilatkozat munkáltató által történő továbbítása esetén a munkáltatója útján. Határidő: adóévet követő év május 20. napjáig.
3.) adóhatósági adó-megállapítás esetén a nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóhatósági adó-megállapításról szóló nyilatkozatához csatolva. Határidő: adóévet követő év február 15. napjáig.
4.) adóbevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén elektronikus űrlapként elektronikus úton. Határidő: az adóévet követő év május 20-áig.
5.) lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán juttatja el az adóhatóságnak. Határidő: az adóévet követő év május 20-áig.
Munkáltatói adó-megállapítás esetén az eljárás rendje:
Az adózó, aki nem kívánja adóját önadózással megállapítani, és a személyi jövedelemadóról szóló törvény feltételeinek megfelel, az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján munkáltatói adó-megállapítást kérhet.
A magánszemély az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz március 20. napjáig, legkésőbb az adóévet követő év május 20-át megelőzően legalább tíz nappal, az alábbi indokokra tekintettel:
Amennyiben a munkáltató vállalta a magánszemély adójának megállapítását, úgy – méltányolva azt a munkavállalói igényt, hogy a magánszemély az 1+1 százalékos nyilatkozatát már a megállapított adója ismeretében tehesse meg –, a magánszemélynek elegendő az 1+1 százalékos nyilatkozatát (az egyébként előírt formában, zárt borítékban stb.) 2009. május 20-át megelőzően legalább tíz nappal az adóelszámolást vállaló munkáltató részére leadnia. Azt majd a munkáltató továbbítja a munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatással együtt az állami adóhatósághoz.
A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.
Az állami adóhatóság az összeget a meghatározott kedvezményezett részére az előírt nyilatkozat benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át.
A rendelkező nyilatkozat eljárási rendje:
A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidőig: az adóévet követő év május 20-áig juttatja el az adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát.